Gondolkodtál már azon, hogy vajon miért lehet különböző színű tollakat, szép színes szövegkiemelőket kapni? Miért színesek a post it-ek, vagy a tankönyvekben a bekeretezett, fontos részek? Nos, azért, mert az agyunk egyszerűen jobban működik „színesben”, vagyis könnyebben megjegyez dolgokat, ha különböző színekkel emeljük ki őket. Ez azon az egyszerű tényen alapszik, hogy a látás képessége a legerősebb mind közül, így a vizuális élmények jobban megmaradnak az emberben, mint a szagok, a kimondott szavak. Ha tehát vizuálisan emlékezetessé teszünk egy szöveget, könnyebben megjegyezzük, mintha leírnánk egy sima kék tollal.

Valahol a lap tetején, a zöld bekezdésben

Az elméletet anno a középiskolában a törifüzetemben teszteltem: vettem egy rakás színes tollat, és minden bekezdést más színnel írtam az órán. Hihetetlen, hogy ez a módszer milyen szinten működik. Talán egyszer, ha átfutottam az aktuális leckét a szünetben, óra előtt, és a röpdoga írása közben, ahogy olvastam a kérdéseket, elkezdett rémleni: ez a zöld bekezdés volt, a lap tetején, ez valahol középen a rózsaszín… és kis gondolkodás után maga a szöveg is beugrott. Könnyen tanultam mindig is, de annyira azért nem, hogy valamit így megjegyezzek első olvasásra, amikor csak félig figyeltem oda. Innentől persze minden tantárgynál bevetettem a módszert, az eredmény pedig látszott is a bizonyítványomon.

Hogyan használhatjuk ezt nyelvtanuláshoz?

• Színes jegyzetek. Amikor leírogatod magadnak az aktuális nyelvtani szabályokat, használd a színeket! Sokkal jobban fog rögzülni minden egyes fontos részlet, ha különböző színekkel írod le őket!
• A szótárfüzetbe is írhatsz színessel, a színről a szó is könnyebben eszedbe fog jutni, amit jelöltél vele!
• Ha a hatékonyság érdekében szómatricákat használsz, azoknál is figyelj a színekre! A szótárba lehetőleg ugyanolyan színnel írj egy adott szót, mint amilyen színű a matrica, és egyszerűbb lesz az azonosítás.
• A nemek is meghatározhatják a színeket: kék a hímnem, rózsaszín a nőnem, fehér a semleges. Ez főleg az olyan nyelvek esetében fizetődik ki igazán, amelyekben a ragozás nemfüggő, például a németben.