Érezted már azt, hogy a fejed mindjárt felrobban, és egyszerűen képtelen vagy több információt befogadni? Nos, alighanem tévedtél, ugyanis az agyunk kapacitása olyan hatalmas, hogy gyakorlatilag fel sem érjük ésszel. Amikor azt érzed, hogy nem bírsz többet tanulni, és semmi nem fér már a fejedbe, akkor valójában csak fáradt vagy. Tarts egy kis szünetet, igyál egy kávét, menj ki a levegőre, mozgasd át magad, foglalkozz mással, esetleg olvass el egy cikket. Az agyad nem „telt be”, ezért egy kis pihenés után újult erővel tudod folytatni az új ismeretek szerzését.

De mennyit is bír az agy?

Az agyunk körülbelül egymilliárd neuronból (idegsejtből) áll. Minden egyes neuron kb. 1000 féle módon kapcsolódik a többihez, így összesen egybillió kapcsolatról beszélünk. Ha minden egyes agysejtünk csak egyetlen emléket tudna elraktározni, akkor valós lenne az a probléma, hogy egyszer elfogy a hely, és nem tudunk több információt befogadni. A neuronok összetett kapcsolatainak köszönhetően azonban mindegyik idegsejt több emlék raktározásában is részt vesz, így hatalmasra nő az agy kapacitása. Tehát az emlékek, így például a nyelvtanulás során megtanult szavak is, a milliárdnyi agysejtünk egy-egy pillanatnyi kapcsolódási kombinációjaként képzelhető el. Kombinációkból pedig rengeteg van, gondoljunk csak a lottószámok esetére, ahol 90 számból 5-öt olyan sok féle képen lehet kombinálni, hogy szinte lehetetlen megütni a főnyereményt. Szerencsére azonban 90-nél jóval több agysejtünk van (kb. 1 milliárd) így elképzelhetetlenül sok kombináció (azaz emlék tárolása)  válik lehetségessé!

Ha ezt a mai technika nyelvére szeretnék lefordítani, a neuronok egymáshoz való kapcsolódásainak köszönhetően néhány gigabájtnyi tárhely helyett 2,5 petabájt áll rendelkezésünkre (kb. egymillió gigabájt). A könnyebb megértés kedvéért: ez annyi, mintha lenne egy lejátszónk, amin hárommillió órányi műsor van. 300 évig kellene mennie folyamatosan, hogy mindent lejátsszon, ami rajta van.

Észrevétlenül is tanulhatunk

Az agyunk egyik legcsodálatosabb képessége, hogy erre az eszméletlen mennyiségű „tárhelyre” akkor is tud információkat raktározni, ha éppen nem is próbálunk tanulni. Önkéntelenül megjegyzünk például helyszíneket, neveket, arcokat, de akár feliratokat is, amit várakozás, vagy a napi rutin végzése közben olvasunk. És ezt a képességet is használhatjuk például nyelvtanulásra: ha felcímkézzük a mindennapos használati tárgyainkat, így naponta akár többször is találkozunk a nevükkel idegen nyelven, észrevétlenül fognak rögzülni – anélkül, hogy elfáradnánk.