szóMatrica

Mekkora az emberi agy kapacitása?

2016. október 03. - WSH

Érezted már azt, hogy a fejed mindjárt felrobban, és egyszerűen képtelen vagy több információt befogadni? Nos, alighanem tévedtél, ugyanis az agyunk kapacitása olyan hatalmas, hogy gyakorlatilag fel sem érjük ésszel. Amikor azt érzed, hogy nem bírsz többet tanulni, és semmi nem fér már a fejedbe, akkor valójában csak fáradt vagy. Tarts egy kis szünetet, igyál egy kávét, menj ki a levegőre, mozgasd át magad, foglalkozz mással, esetleg olvass el egy cikket. Az agyad nem „telt be”, ezért egy kis pihenés után újult erővel tudod folytatni az új ismeretek szerzését.


51510449_m.jpg

De mennyit is bír az agy?

Az agyunk körülbelül egymilliárd neuronból (idegsejtből) áll. Minden egyes neuron kb. 1000 féle módon kapcsolódik a többihez, így összesen egybillió kapcsolatról beszélünk. Ha minden egyes agysejtünk csak egyetlen emléket tudna elraktározni, akkor valós lenne az a probléma, hogy egyszer elfogy a hely, és nem tudunk több információt befogadni. A neuronok összetett kapcsolatainak köszönhetően azonban mindegyik idegsejt több emlék raktározásában is részt vesz, így hatalmasra nő az agy kapacitása. Tehát az emlékek, így például a nyelvtanulás során megtanult szavak is, a milliárdnyi agysejtünk egy-egy pillanatnyi kapcsolódási kombinációjaként képzelhető el. Kombinációkból pedig rengeteg van, gondoljunk csak a lottószámok esetére, ahol 90 számból 5-öt olyan sok féle képen lehet kombinálni, hogy szinte lehetetlen megütni a főnyereményt. Szerencsére azonban 90-nél jóval több agysejtünk van (kb. 1 milliárd) így elképzelhetetlenül sok kombináció (azaz emlék tárolása)  válik lehetségessé!

Ha ezt a mai technika nyelvére szeretnék lefordítani, a neuronok egymáshoz való kapcsolódásainak köszönhetően néhány gigabájtnyi tárhely helyett 2,5 petabájt áll rendelkezésünkre (kb. egymillió gigabájt). A könnyebb megértés kedvéért: ez annyi, mintha lenne egy lejátszónk, amin hárommillió órányi műsor van. 300 évig kellene mennie folyamatosan, hogy mindent lejátsszon, ami rajta van.

 

Észrevétlenül is tanulhatunk

Az agyunk egyik legcsodálatosabb képessége, hogy erre az eszméletlen mennyiségű „tárhelyre” akkor is tud információkat raktározni, ha éppen nem is próbálunk tanulni. Önkéntelenül megjegyzünk például helyszíneket, neveket, arcokat, de akár feliratokat is, amit várakozás, vagy a napi rutin végzése közben olvasunk. És ezt a képességet is használhatjuk például nyelvtanulásra: ha felcímkézzük a mindennapos használati tárgyainkat, így naponta akár többször is találkozunk a nevükkel idegen nyelven, észrevétlenül fognak rögzülni – anélkül, hogy elfáradnánk. 

A bejegyzés trackback címe:

https://szomatrica.blog.hu/api/trackback/id/tr711762535

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2016.10.03. 19:48:00

Kár, hogy az agyunk nem úgy működik, mint egy háttértár, szóval értelmetlen azt számolgatni, hogy mekkora a GigaByte-ban mért kapacitása.

porthosz 2016.10.03. 20:47:07

Én azért itt némi keveredést érzek a kombinációk száma és a tárhely mint fogalom között.

Egyszerüen megfogalmazva egy példán keresztül, egy kamionba kb. 20 tonna az ~2500 db dinnyét lehet bepakolni. Ezt a 2500 dinnyét ugyan sok milló kombinációban be lehet pakolni (melyik hova kerüljön), de ettől még a kamion kapacitása csak 2500 dinnye, és nem több millió. Kombinációk száma != tárhely.

Ugyanez igaz az informatikában is, 1 bit mindösszesen 1 bitnyi információt tud hordozni, hiába van 2 állapota (0-1).
2 bit szintén csak 2 bitnyi információt tud hordozni (pedig ott már 4 állapot van).

Amit a szerző megfogalmazott az valójában az hogy mennyire sokszinüek vagyunk (magyarán hogy 7 milliárd ember agya mind tud eltérő lenni a kombinációk számossága miatt, nem lesz ismétlődés).

Szalay Miklós 2016.10.03. 20:48:16

Apropó, itt van pár jól átgondolt írás az elméről:

www.egyvilag.hu/temak.shtml#azelmejelensegei1

(A felső sorokat nézzétek a kép tetején. "Az elme szerkezete", "Az élet és az elme", "Az értelem elemei", "Az állati elmék és hatalmunk az állatok fölött". Feljebb találtok egy olyat is, hogy "Az elme minősége". Az írások doc és pdf formátumban tölthetők le. Ezek egyébként egy nagyobb mű darabjai, mely megpróbálja módszeresen, de azért érthetően elmagyarázni, hogyan működik a világ.)

Balogh Zsolt · http://vonattal-termeszetesen.blog.hu/ 2016.10.03. 21:05:47

Nem is a tárhelykapacitás a nagy, hanem az, hogy eszméletlenül jól tömörít. Ha pedig 300 évnyi videót tárolhatnánk, akkor az életünk minden napjára emlékezhetnénk elejétől a végéig. Valójában a kapacitása a cikkben leírthoz képest jóval kisebb, hiszen nem minden idegsejt tárol információt.

Ez a cikk meglehetősen pontatlan, csupán saját kutatás, valós tények nélkül...

ubu1a 2016.10.03. 21:09:40

Az agy információ tároló képességét inkább a hologramhoz, mint a számítógép memóriájához hasonlítanám. Így persze meglehetősen nehéz az információ alapegységében kifejezni a kapacitását. Ráadásul a különböző szöveges vagy audiovizuális emlékeink, gondolataink teljesen más (nem objektív) elvek szerint tárolódnak. Így nem hasonlítható össze azok információ tartalma az ugyanilyen anyagok számítógépes tárolására kifejlesztett tömörítési eljárásaival gyártott adatok információ tartalmával.

csakférfi 2016.10.03. 21:44:25

@porthosz:
El tudsz képzelni 2500 kamion dinnyét és fel tudod sorolni melyik kamionban melyik sorrend a kötelező.
Ehhez nem kell tárhely csak ismétlődés és azok variációi.
.Ez a program ezt lehet sokszorozni mivel a programjaink a számítógépen bináris 0-1 kóddal dolgoznak.
Tehát nem kell 35 millió színt eltárolnod elég ha az alapszineket ismered és ezt kikevered a megfelelő jelre.
Tehát ez a csodás.
De formát is tárolsz és szavakat .
Hangokat.
:)
@ubu1a:
Igaz amit írsz.
nem összehasonlítható a tárhely és az emlékezés.
Két különböző fogalom.

Lucifer Morningstar 2016.10.03. 21:53:52

Amennyi tárgyat értelmes keretek között feliratozni tudsz a lakásodban, azoknak a nevét kb. annyi idő alatt tanulod meg, amennyi idő alatt a feliratokkal elszöszmögsz.

Csurka Lajos (törölt) 2016.10.04. 00:09:20

a maguk agya egy vödör szar

midnight coder 2016.10.04. 06:58:39

@ubu1a: Ettől függetlenül az elméleti maximális kapacitás kiszámolható a neuronok maximális száma és a kapcsolódási pontok maximális száma alapján. Az emlékek tárolására szolgáló kapacitás ennek természetesen csak töredéke, mivel agyunk nem egy adathordozó aminek csak a tárolás a funkciója. Ráadásul egy-egy funkcióért egy-egy terület felel, a mozgások tárolására használt területet nem tudod képek tárolására használni.

Medgar 2016.10.04. 09:09:39

@Szalay Miklós: Hagyd már abba a folyamatos spammolást, a kutya sem kiváncsi rád.

2016.10.04. 09:10:44

@Balogh Zsolt: Hát jól tömörít, de sajnos veszteségesen, és a veszteség az idő múlásával (frissítés hiányában persze) egyre nagyobb.

2016.10.04. 10:00:12

@porthosz:

Hát te sem egy gondolkodó zseni :-(

"2 bit szintén csak 2 bitnyi információt tud hordozni (pedig ott már 4 állapot van)."

Vagyis 4 különböző információt!!!!! például...
00 nincs
01 kicsi
10 közepes
11 nagy

16 bit pedig 256 féle infót

Sőt, vazze!

Ha egy tárhely 10 állapotú lehet, akkor 2 tárhely már >> 100 info.
00
01
....
49
50
...
99

Két darab 100 álalpotú tárhely pedig már 100000 info
00 00
00 01
......
99 98
99 99

Fogod?!

2016.10.04. 10:03:33

@nonolet:

Megszaladtak a nullák.

Két darab 100 állapotú tárhely pedig már 100000 info

Helyett....

Két darab 100 állapotú tárhely pedig már 10000 info

bunkó · http://bunko.blog.hu 2016.10.04. 10:35:56

Ez a cikk egy röhej. Mi az, hogy egy neuron 1000-féleképpen tud kapcsolódni? Hogy jött ki az az ezer??? Ráadásul hogyan tárolhatná egyetlen neuron egyetlen kapcsolata pl egy egész nyaralás összes emlékét?
Az agy tárolókapacitása igencsak korlátozott, a közelében sincs a cikkben említett nevetséges értéknek. Az agy két okból zseniális berendezés: egyrészt rendkívül hatékony tömörítési eljárásokat alkalmaz (az emlékeknek csak a lényeges elemei kerülnek eltárolásra, nem a teljes kép), másrészt a visszaemlékezés során "elrejti" előlünk a tömörítés tényét, tehát nem vesszük észre, hogy az emlékképnek csak egyes részleteire vagyunk képesek ráfókuszálni, a lényegtelen részeket az agy "generálja" köréjük abban a pillanatban.

steery 2016.10.04. 11:44:02

@bunkó: Az agy tárolókapacitása lényegesen több annál, mint amennyinek hisszük. Ez akkor derül ki, mikor hipnózisban kérdezünk ki embereket, akik lehetetlenül pontos és precíz, részletgazdag beszámolókat adnak látszólag már elfelejtett emlékekről. Vagy olyasmikről, amiket elvileg nem is észlelhettek. Például ha éjszaka a sötétben hátulról elgázol egy autó, hipnózisban meg tudod mondani, ki ült a volánnál, mi volt a kocsi rendszáma, meg ilyenek. Noha fizikailag nem is láttad!
A tárolási folyamat ráadásul nonstop müxik, alvás közben, eszméletlenség közben, magzati korban is zajlik. A műtéti altatásban lévő emberek is hipnózisban elmondják, miket hallottak meg éreztek a műtőben.
És akkor még nem beszéltünk arról, hogy az agy mellett a lelkünk is tárol bődületes mennyiségű információt, ezért tudunk visszaemlékezni a testen kívül eltöltött időkre, a születésünk előtti évmilliókban történtekre. És a lélek részecske nem digitális adattároló, teljesen analóg. És még szinte semmit sem tudunk a tárolórendszeréről, hisz hivatalosan még föl sem fedeztük a létezését.

bunkó · http://bunko.blog.hu 2016.10.04. 12:28:34

"@steery: "Például ha éjszaka a sötétben hátulról elgázol egy autó, hipnózisban meg tudod mondani, ki ült a volánnál, mi volt a kocsi rendszáma, meg ilyenek. Noha fizikailag nem is láttad!"

Ne higgy a mesékben. mert amit írsz az butaság. A Jóisten nem súgja utólag a füledbe azt, amit soha az életben nem láttál. Sőt, még azt sem, amit láthattál de nem vettél észre. Ami a megfigyelés pillanatában nem tudatosult benned, azt soha, még regresszív hipnózisban sem szedik ki belőled, mert soha nem is tudtál róla. Még azt sem lehet hipnózisban kiszedni belőled, ami az orrod előtt volt, de akkor nem foglalkoztál vele.

steery 2016.10.04. 13:45:52

@bunkó: Tévedésben vagy. Ezekről a dolgokról úgy 15 éve hallottam egy magyar hipnoterapeutától, aki a 90-es években kísérletezett számos páciensen. Arra volt kíváncsi, hogy mennyivel több információt tárol a tudatalatti annál, mint amire tudatosan vissza tudunk emlékezni. És ekkor fedezte föl egy balesetet szenvedett embernél, véletlenül a dolgot. El tudta mondatni a palival, hogy milyen autó gázolta el éjszaka hátulról, noha vissza sem nézett és tényleg nem láthatta a kocsit. És ez nem egyedi eset. A jelenség arra utal, hogy jóval többet látunk a világból, mint hisszük és olyan infók vannak bennünk, amik fenekestül felforgatnák a világunkat, ha elkezdenénk rutinszerűen alkalmazni. Például: hová tennénk azt a rengeteg bűnözőt, akit a 100%-os felderítési ráták miatt elkapnánk? Már így se győzzük elraktározni és őrizni a csibészeket.

Balogh Zsolt · http://vonattal-termeszetesen.blog.hu/ 2016.10.08. 20:40:04

@steery: Marhaság, valaki kutatott erről valamit 15 éve, aztán már csak legendaként kering, igaz? Ha igaz lenne, akkor erről azért többet hallottunk volna.

Abban viszont hiszek, hogy vannak dolgok, amiket láttunk, de valami oknál fogva nem tudunk felidézni. Talán van olyan kevésbé ismert módszer, ami fel tudja oldani a gátakat és beszélni tudunk olyan dolgokról, amiket el akartunk felejteni.
süti beállítások módosítása